Greiner Frigyes

                                              JANUÁR KÖZEPETÁJÁN                      
                                                                                                                  
                                                                                                                                         
                                               Megint elszállt egy esztendő,
            Tudom, nem nagy diadal,
            Pedig így is nevezhetjük,
            Mert csinos vagy és fiatal.
                                              
                                               Te örökké fiatal vagy,
            Kérdik: hány éves is lehetsz?
            A harmincat még nem érted el,
            Manökennek is elmehetsz.

            Azért vagy Te ilyen üde,
            Reggelid nem csülök, torma,
            Hanem forró-jeges zuhany,
            És negyed óra talajtorna.

                                               Futsz a réten télen-nyáron,
            Ha hó esik, ha elesel,
            Hulla-hopp se maradhat el:
            A mérleg nyelve felesel.

                                               Buli volt a havas hegyen,
            Gratulált a síző család,
            Ki adta a legtöbb puszit?
                                               Öt aranyos kis unokád.

            Fenti szakaszt akkor írtam,
            Mielőtt még hazajöttél,
            Nem tudtam, hogy nem volt ünnep,
            Nem volt bál, és nem volt koktél.

                                               Jövőre tán’ én is megyek,
            Ennyi esélyt  kaphatok,
            Olyan jó, hogy itthon vagy már,
            Puszit én is  adhatok.

                                               Te is adhatsz sok-sok csókot,
            Hogy mennyit, azt Reád hagyom,
            Ezt a napot így köszöntöm:
                           Szeretlek én nagyon-nagyon.