Barna, a hetvenkedő
BARNA, A HETVENKEDŐ
Ez ünnepélyes alkalommal, Biogalban már legenda
Papírt tartok alkarommal, A lépcsőt tartó gerenda,
Felolvasom róla versem, Nagynak látszik józan ésszel,
Talán van rá néhány percem. Mi történt a logarléccel?
Kenyerem javát már megettem, Sokat jártunk Barcikára,
Mire tiszteletbeli statikus lettem, Hazafelé lett is ára:
Köztetek most ezért lehetek, Szopogattuk a Bükkön át
Talán egy kis uzsonnát is ehetek. Az Egri Lányka zamatát.
De most nem is erről szól a fáma, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged,
Mert Barnát köszöntjük máma, Itt is jártunk sokat Veled,
Rumot iszunk Macaóból, Egész nap csak művezettünk,
Ő pedig a kakaóból. A kocsmákban jókat ettünk.
Így tán nem fog duplán látni, Ha egy rajzszám hiányzik,
(Ezzel nem illik tréfálni), S a rajzjegyzék is hiánycikk,
De most talán ezt is lehet, Egy van ki a sarat állja:
Mert ünnepeljük a hetvenet. A Barnánál megtalálja.
Zálogban is volt, ha kellett, Negyvenhét év a Vegytervben!
Majd sokáig a Liget mellett, Vagy már ásnál a kiskertben?
Óbudára is vitte cuccát, De nem fogy ki a terv a polcból,
Míg elérte a Polgár utcát. Nem engedünk a negyvennyolcból!
Terveztél már vb. vázat, Kis házadnak ne légy őre,
Csőhidat és trafóházat, Szükségünk van ellenőrre,
Tartályparkot, gépalapot, Akkor mehetsz csak innen el,
Megemeljük a kalapot. Ha a hetvenet én érem el!
