Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Célszerszám

2010.05.07

 CÉLSZERSZÁM

A működő kapitalizmus egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - találmánya a féldecis üvegben piacra dobott „szesztartalmú készítmény”. Pálinkát most már nem mondhatunk, mert ezek kizárólag laboratóriumban előállított, aromából készült pancsok, van közöttük likőr-szerű cukros víz, és vodkának nevezett szappanoldat is. Rendkívüli népszerűségét elsősorban praktikus „kiszerelése” és az okozza, hogy kiválóan megfelel utcán át is bevehető, olcsó hangulatjavítónak, és télen a hajléktalanok könnyed belső melegítésére. Nem kell a nagy, méregdrága palackokkal bajlódni, kézreálló, zsebben elfér (több is), egy slukkra lehajtható, egyszóval már-már Európa felé közelít.
    Ám két apró hibája mégiscsak van: tartalma ihatatlan, és üvegének elméletileg csavarmenetes fém kupakja kinyithatatlan. Ha ezeken túlteszi, illetve túlküzdi magát az ember, máris a mennyországban érezheti magát.
    Még egy problémás adottsággal bír a kis üvegecske: kiürítés után mit kezdjen vele szomjas használója? Elméletileg visszaváltható (8 Ft/db, jobb helyeken tízet is adnak érte), de nem minden üzlet viselkedik ilyen elegánsan, ezért alapos nyomozásba kell kezdeni az üvegvisszaváltó boltok felkutatására. Aki erre nem pazarolja drága idejét, kézenfekvőbb megoldást választ: egyszerűen elhajítja. Erre a célra a legjobban a bokros parkok és az elhagyatott füves területek felelnek meg, ahol a Greenpeace-t is megtévesztő halk, puha puffanással leplezhető a környezetszennyezés e kifinomult formája.
Utcánkban is van egy ilyen füves terület, egy bekerített üres telek, néhány autó parkol rajta összetákolt sufnikban. Kerítése korábban téglafal volt, ami nagyobb szélviharokban többször kidőlt, így praktikusabb, a szélterhelésre fittyet hányó drótfonatos kerítéssel határolták.
    Ez a kisebb bokrokkal, fűcsomókkal benőtt grund valóságos kincsesbányája, kiapadhatatlan lelőhelye az üres féldecis palackoknak. A kerítéstől mintegy másfél-kétméteres sávba esik a járdától való normál ívű hajítás landoló pályája, már csak a begyűjtés furfangos módját kell kieszelnie annak, aki már fellelte, és törzshelyének te-kinti a visszaváltással is bajlódó üzlethelyiséget.
    Ám ez sem megoldhatatlan feladat, ha megfelelő célszerszám áll rendelkezésre. Ilyen speciális eszközzel halászó, tolókocsiban ülő, mozgássérült, hajléktalannak kinéző  öregurat láttam a minap a kerítés mellett elmélyülten tevékenykedni. Célszerszámként mintegy két méter hosszúságú „hatos gömbvasat” (6 mm átmérőjű betonacélt) használt, amelynek a vége amolyan hajtűszerűen, cirka 160 fokos szögben és kb. öt centiméternyire vissza volt hajlítva. Ez a hosszú nyelű kampó - az üveg szájába akasztva - kiválóan alkalmas a tolókocsiból való pecázásra, persze csak akkor, ha használatában megfelelő jártasságra tesz szert gazdája. Mert az üvegecskék „befogása” nem is olyan könnyű feladat, mint azt az ember elsőre gondolná, ugyanis a palackok nem mindig fekszenek megfelelő irányban. Az ideális elhelyezkedés az, ha az üveg tengelye a járdára merőleges, és szája a kerítéssel ellentétes irányba néz. Az ilyen alapeseteket a begyűjtő ördögi ügyességgel, arcán kéjes mámorral oldja meg, a legnagyobb gond ebben az esetben a drótfonatos kerítés mintegy 6x6 cm-es lyukbőségű hálóján a zsákmány kézzel való kiemelése, ami egyébként minden „kapásnál” rutinfeladattá kell, hogy váljon.
    Az sem jelent különösebb gondot, ha az üveg „tájolása” az ideálistól eltérő, mert a célszerszám ügyes mozgatásával könnyen megfelelő helyzetbe hozható. Nem okoz leküzdhetetlen akadályt, sőt, könnyű feladat a szinte súlytalan műanyag kóláspalackokkal és alumínium sörösdobozokkal való ütközés abszolválása, a füvön vontatott kis üveg ilyenkor mintegy dózerszerûen tolja félre az akadályokat.
    Nagyobb problémát a keménykötésű bokrok és a makacsabb fűcsomók jelentenek, ezek kikerülésére megfelelő fizikai erőnlétre és dinamikus erőhatások furfangos  alkalmazására van szükség. Ám egy kis gyakorlattal erre is könnyen szert tehetünk.
    Most már csak a féltéglánál nagyobb kődarabokkal, az áthatolhatatlan drótgubancokkal és a vastagabb deszkahulladékokkal kell megküzdeni ahhoz, hogy a mintegy 30 méter hosszú telek összes minipalackja horgászzsákmánnyá váljon.
    Az így kipecázott és visszaváltott kb. 25 db üvegecske betétdíjáért már vásárolható fél kiló kenyér és akár 20 deka párizsi is. Amivel a tolókocsis úr aznap talán jól is lakik.
    De mi lesz holnap, ha nem talál füves grundot?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.